Célok kitűzése és elérése: a gyakorlatban megvalósuló célkitűzések 10 természeti törvénye
Célok kitűzése és elérése nem szerencse kérdése, hanem tudatos döntés és rendszeres munka eredménye. A sikeres célkitűzések mögött pontos törvényszerűségek húzódnak. Ebben a cikkben bemutatjuk azt a 10 alapelvet, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a célok ne csupán álmok maradjanak.
„A világ szabad utat ad annak az embernek, akinek szavai és tettei azt mutatják, hogy tudja, hova tart.” Napoleon Hill
A célkitűzés nem önsegítő klisé – ez a haladás alapja
A helyes célok kitűzése és elérése nem motivációs idézetekkel történik, hanem tudatos rendszerépítéssel. A bemutatott tíz törvény segít abban, hogy átlásd, hogyan működik a célmeghatározás a gyakorlatban – és miért van rá szükséged, ha valódi változást akarsz.
A tíz legfontosabb alapelv a következő:
1. Az ok-okozat törvénye – a cél a kiindulópont
Más néven a vetés-aratás vagy hatás-ellenhatás törvénye. Ez kimondja, hogy életkörülményeinket elménkbe programozott céljaink hozzák létre.
A tudatos elme által elfogadott gondolatot, vagyis a célt a tudatalatti parancsként fogja fel, és a célkövető mechanizmus segítségével valósággá változtatja.
Az ok a cél, a megvalósult életkörülmény az okozat.
Ha valami nincsen rendben az életünkben, annak mindig konkrét oka van. Ha nincs elég pénzünk, ha boldogtalanok vagyunk, annak mindig oka van, és az ok általában magunkban keresendő.
Jelenlegi életedet Te teremtetted múltbeli céljaiddal, függetlenül attól, hogy ezt tudatosan tetted, vagy sem. Nem a szüleid, nem a kormány, nem a gazdasági helyzet, vagy bármely más külső tényező volt az igazi ok.
Egyedül csakis gondolataid, amelyek az elmúlt évtizedekben a kitűzött céljaidnak megfelelően váltak valósággá.
A célkitűzések első törvénye szerint minden életkörülményed mögött egy korábban megfogalmazott cél húzódik. A gondolataid formálják a jövődet – akár tudatosan állítottad fel azokat, akár nem.
A cél az elültetett magocska, az életkörülmény a learatott termés. Ha nem vagy elégedett az életed egy területével, keresd meg a célt, ami ezt létrehozta – és írj újakat.
2. A vonzás törvénye – céljaink progamozzák be az agyunkat
Amilyen belül, olyan kívül is, vagyis külső világunk belső világunk tükörképe. Azt vonzod be az életedbe, ami összhangban van meghatározó gondolataiddal. Nézd meg, mi vesz körül, és megtudod, milyenek ezek a gondolatok.
Ha nem tetszik, amit látsz, bármikor változtathatsz rajta gondolkodásmódod átprogramozásával. Ez a célok lényege.
A célok működésbe hozzák az agy automatikus célkövető mechanizmusát, vagyis beélesítik a retikuláris aktiváló rendszert. Domináns gondolataid meghatározzák, mit vonzol be az életedbe. A célok fókuszálják a figyelmet.
Ez teszi lehetővé, hogy észrevedd azokat az információkat, lehetőségeket és embereket, akik segítenek a céljaid elérésében. Hajszálpontosan képes leszel felismerni minden olyan dolgot, ami segíthet álmaid megvalósításában.
„Csupán” azt kell tudni, hogy MIT akarsz, a HOGYAN sokszor jön „magától”.
3. A helyettesítés törvénye – egy gondolat vezessen: a célod
Elménk úgy van megalkotva, hogy csak egy gondolatra tud koncentrálni egy adott pillanatban. Amikor úgy érezzük, hogy több dologra is tudunk gondolni egyszerre, csupán egy illúzió játszik velünk.
Gondolataink valójában őrült tempóban követik egymást, egy időben azonban CSAK EGY gondolat az, amire ténylegesen koncentrálni tudunk.
A törvény megkönnyíti céljaink elérését. Jóval egyszerűbb egyetlen gondolatot kézben tartani, mint ha több százzal kellene egyszerre zsonglőrködnünk.
De: döntő jelentőségű, hogy ez a gondolat mindig a célod legyen. Csak arra gondolj, amit igazán akarsz.
4. A zóna törvénye – célkitűzések a „flow” állapotában
A „zóna” – Csíkszentmihályi Mihály nyomán – más néven „flow”. Magyarul áramlat. A flow a tökéletes élmény állapota, amikor szinte minden sikerül, és gond nélkül száguldunk előre feladatunk megoldásával.
A sportban ezt a jelenséget a „zónában lenni” kifejezéssel írják le. Ilyenkor a pályán a sportolónak szinte minden „összejön”.
Ha megszereztük a feladat végzéséhez szükséges magas kompetenciaszintet, és sikerül teljesen ráfókuszálni a feladatra, egy ponton „zónába” kerülünk.
Ez egy fantasztikus érzés, csak megyünk előre, mint „kés a vajban”. Nincs leküzdhetetlen akadály, szinte lebeg ilyenkor az ember a föld felett.
„Zónában lenni” nem misztikus állapot – hanem egyensúly a kihívás és a kompetencia között. A célok kitűzése és elérése ezt a dinamikát támogatja.
A zóna törvénye: olyan célokat kell kitűznünk, amelyek motiválnak és kihívást jelentenek, de nem nehezek annyira, hogy félelmet keltsenek, és lebénítsanak.
5. A Szerendipitás törvénye – szerencsés véletlenek a céljaid szolgálatában
A szó eredetije egy angol írótól származik. A „serendipity” angol nyelvészek szerint egyike a tíz legnehezebben lefordítható angol szónak. Legjobban talán a „szerencsés véletlen” kifejezés fedi le jelentését.
Serendip Ceylon régi szanszkrit neve. A Serendip három hercege egy ősi perzsa mese, melyben a címszereplők szerencsés felfedezésekre jutnak olyan dolgok keresése közben, melyeknek látszólag nincs köze e felfedezésekhez.
Az egyik történet szerint a földműves lova hirtelen megbokrosodik, ledobja a fiát a hátáról és elszökik. A fiúnak eltörik a lába, a paraszt kétségbe esik: „Mekkora csapás! Nyakunkon az aratás, mi lesz velünk?”
Serendip hercegei csak annyit mondanak: „Meglátjuk!” Kitör a háború, az ország hadat üzen a szomszédos államnak. Jönnek a sorozók, de a paraszt fiát nem tudják elvinni katonának a törött lába miatt. A csatákban sokan meghalnak, de ő életben marad. Kis idő múlva a család elkóborolt lova is hazatér.
A tudomány és a történelem tele van a szerendipitás eseteivel. Fleming baktériumtenyészete penészes lett és elpusztult; így fedezte fel a penicillint.
Archimédesz a legenda szerint fürdés közben jött rá a vízbe merülő testek súlycsökkenésére. Newton egy almafa alatt, a hulló almákat nézve döbbent rá a gravitáció működésére. Kolumbusz Indiába indult, és felfedezte Amerikát.
A szerendipitás egy másik megfogalmazása a Folyosó-elv. Ez kimondja, hogy ha elindulsz a Bizonytalanság Folyosóján, Lehetőség feliratú ajtók nyílnak meg előtted, melyeket nem fedezted volna fel, ha a bejáratnál maradtál volna.
Amikor konkrét céljaid vannak, és erős hittel dolgozol rajtuk, egy ponton zónába kerülsz. Ekkor működésbe lép a szerendipitás, és csodás felfedezéseivel lehetővé teszi, hogy célkitűzéseid jóval rövidebb idő alatt valósulhassanak meg.
6. A Szinkronicitás törvénye – a „véletlenek” logikája
A célkitűzés nem kizárólag logikai folyamat. Ha hiszel a céljaidban, és következetesen dolgozol értük, szinkronban történő események – véletlen egybeesések – segítenek. A világ mintha összeesküdne melletted, hogy sikeres legyél.
A jelenséget először Carl Gustav Jung svájci pszichiáter írta le. A szinkronicitás törvénye kimondja, hogy a világ eseményei nemcsak az ok-okozat törvénye szerint vannak kapcsolatban egymással.
Létezik egy olyan rejtett kapcsolat, amikor a dolgok jelentése, értelme köt össze látszólag különböző dolgokat.
Mindenkivel történnek elképesztő „véletlenek”. Rágondolunk valakire és a következő pillanatban ő hív. Nincs pénzünk az adó befizetésére, és másnap jön egy nem várt utalás. Elveszítjük az állásunkat, és másnap az utcán összefutunk egy régi ismerőssel, akinek a cégénél pont most van üresedés.
Az ilyen „véletlen egybeesések” akkor történnek meg, amikor kitűzünk egy célt, hiszünk benne és komolyan dolgozunk rajta.
Ha hiszel az álmodban és elindulsz feléje, akkor az álmod is megindul feléd. Csodák történnek. Megjelennek rég nem látott emberek, briliáns ötleteid lesznek, előkerül a szükséges pénz, és az álom fokozatosan testet ölt.
Ez a szinkronicitás a mindennapokban. Nem kell mást tenned, mint PONTOSAN tudni a céljaidat, fókuszáltan dolgozni a megvalósításukon, és zónába kerülni.
7. Az irányítás törvénye – a célok visszaadják a kontrollt
Az élet svédasztal, és nem hagyományos étterem. Nem elég leadnod a rendelést, utána kell menned annak, amit akarsz. Ha azonban ezt felvállalod, varázslatos dolgok fognak történni életedben.
Minél jobban kezedben tartod életed irányítását, annál jobban fogod érezni magad. Ha leírt, határidős céljaid vannak, és mindennap kitartóan dolgozol rajtuk, akkor TE tartod a kezedben a kormánykereket.
Eszedbe sem jut azzal foglalkozni, hogy mások mit gondolnak rólad. Csak teszed a dolgodat, és mész előre.
A célok megadják a kontrollnak ezt a leírhatatlanul magabiztos érzését. Aki célokat tűz ki, az saját kezébe veszi az irányítást. Nem sodródik az eseményekkel, hanem aktív szereplőjévé válik az életének.
8. A gyorsuló gyorsulás törvénye – a célkitűzések felgyorsítják a fejlődést
Amikor elindulunk a céljaink felé, céljaink is elindulnak felénk. Kezdetben hosszú ideig úgy tűnik, mintha semmi nem történne. Ez normális. A legtöbben azonban ilyenkor elveszítik lelkesedésüket, és feladják.
Ha azonban kitartóak vagyunk, egy idő után elképzeléseink a valóságban is elkezdenek testet ölteni. Soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy a legtöbb eseten az eredmények 80%-a az idő utolsó 20%-ában fog megtörténni.
A célkitűzés hatása idővel kumulálódik. A valós eredmények sokszor csak később jelennek meg – de akkor robbanásszerűen.
Aki kitart, látványos eredményekre számíthat.
9. A szokás törvénye – a célok alakítják a mindennapokat
Szokásaink mozgatják életünket. Ez a fizikából ismert tehetetlenség törvényének alkalmazása mindennapjainkra. Belső vagy külső hatás nélkül az idők végezetéig ugyanazok az emberek maradnánk, akik ma vagyunk.
Amikor megrekedünk egy bizonyos élethelyzetben, annak a neve: komfortzóna. A komfortzónából való kilépés nélkül nincs fejlődés.
A célkitűzések kibillentenek a kényelmes szituációból, és új szokások kialakítására kényszerítenek. Ha célokat tűzünk magunk elé, akkor elébe megyünk az elkerülhetetlen változásnak, és mi irányítjuk azt.
Ez határozottan kellemesebb, mint ha kívülről kényszerítenék ránk.
10. A Nagy Paradoxon – a problémák a cél elérésének eszközei
Elkerüljük a nehézségeket, azonban csak általuk vagyunk képesek a fejlődésre. A tudatos elme minden „trükköt” bevet, hogy kényelmesen és erőfeszítés nélkül tudjon élni. Ez azonban vegetációhoz vezet.
A megoldást a problémák jelentik, mert csak ezek megoldásával vagyunk képesek előrejutni az életben. A célkitűzések nem kerülik meg a kihívásokat – szembenéznek velük. Ez a személyes növekedés záloga.
Jelenlegi problémáid és nehézségeid pontosan azok, amelyekre szükséged van MOST személyes fejlődésed érdekében. Amikor megoldod őket, akkor léphetsz „magasabb osztályba”.
Dönthetsz úgy is, hogy nem akarsz velük foglalkozni. Ebben az esetben addig kapod ugyanazt a problémát – egyre erősebb és intenzívebb formában –, amíg rá nem szánod magad, hogy megtaláld végre a megoldást.
Összegzés – A célkitűzések mentenek meg a szürke hétköznapoktól
A célkitűzés nem luxus. Ezzel az eszközzel te formálhatod saját sorsodat. A célok kitűzése és elérése nemcsak hatékonyabbá tesz, hanem egyensúlyt, önbizalmat és belső békét is ad.
Használd a fenti tíz törvényt, és tapasztald meg, hogy a céljaid nemcsak álomként élhetnek benned, hanem valósággá is válhatnak.
