A problémák értelme: hogyan segít a nehézség a fejlődésben és a siker elérésében
A problémák az Élet tanítómesterei
Az Élet problémák sorozata, melyek megoldása közben fejlődünk. Aki nem tud ezzel szembenézni, az a nehézségeket potenciális veszélyforrásnak látja, és mindent elkövet, hogy elkerülje őket.
Ezzel azonban végzetes csapást mérünk mentális állóképességünkre, mert minden újabb nehézséget katasztrófának fogunk fel, ahelyett, hogy a fejlődés lehetőségét látnánk benne.
Sokan abban az illúzióban élnek, hogy ha elegendő ideig keményen dolgoznak, akkor egy szép napon megszabadulhatnak összes problémájuktól. Onnantól aztán semmi nem fog változni, minden marad ugyanúgy az idők végezetéig.
Ez az egyik legtragikusabb tévedés, amit elkövethetünk. A problémák áradata soha nem fog megszűnni. Soha nem jutsz a dolgok végére.
Ha meghalunk, akkor is maradnak elintézendő ügyek és problémák. Csak ezekkel már más fog foglalkozni.
Hogyan tanít az Élet?
Jelenlegi problémáid és nehézségeid pontosan azok, amelyekre szükséged van Most személyes fejlődésed érdekében. Amikor megoldod őket, akkor léphetsz „magasabb osztályba”.
Dönthetsz úgy is, hogy nem akarsz velük foglalkozni. Ebben az esetben addig kapod ugyanazt a problémát – egyre erősebb és intenzívebb formában –, amíg rá nem szánod magad, hogy megtaláld végre a megoldást.
Célok = Problémák = Fejlődés
Nagy céljaid vannak? Akkor nagy nehézségeid és problémáid lesznek. A világ így van „összerakva”. Ez az ára annak, hogy valami igazán jelentőset tudjunk alkotni életünk során.
A nehézségek és a problémák visznek előre bennünket az életben, mert általuk tudunk fejlődni. Mégis mindent megtennénk, hogy elkerüljük őket.
Ez azonban rossz gondolkodás. Ha problémád van, örülj neki. Megoldásával tudsz előrelépni.
Legyél megoldásorientált
A csavaros dolog abban áll, hogy a probléma nem a probléma. Az igazi gondot az jelenti, hogy a legtöbb ember csak azt fogadja el, ami nyilvánvaló, ami már létezik: „Hiszem, ha látom!”
A problémák ott vannak előtte, látja őket, tehát hisz bennük, és ezért rájuk fókuszál. A megoldások – egyelőre – nem léteznek, ezért bennük hinni jóval nehezebb.
Emiatt, amikor egy nehézséggel találkozol, ne a problémára, hanem a megoldásra fókuszálj. Bármilyen megoldandó helyzettel találkozol, az első gondolatod ez legyen: „Van megoldás!” Láss neki és találd meg, hogy mi az.
Kilépés a komfortzónáól
A komfortzónán belül élve kényelmesen tudjuk elvégezni napi feladatainkat. Ha a világ lassan változik, ez nem okoz gondot, mert van időnk kialakítani a biztonságot adó napi rutint, amit aztán csak ritkán kell módosítani.
Egy gyorsan változó világban ez az életfilozófia nem működik, mert sűrűn kell változtatni a problémák megoldása során alkalmazott módszereket.
Ehhez intenzív tanulásra van szükség. Olyan dolgokat kell kipróbálnunk és begyakorolnunk, amik a komfortzónán kívül vannak. Ki kell lépni tehát onnan.
A komfortzónából két módon lehet kilépni: külső hatásra (kitesznek) vagy belső hatásra (kilépünk). A külső hatás kibillent a kényelmes szituációból és kikényszeríti a változást. A külső hatás más néven: egy probléma.
Ilyen lehet a munkahely elvesztése, válás, betegség, baleset, pénzügyi nehézségek, emberi konfliktusok, vagy lelki problémák.
Öt ok, amiért a probléma jó:
1. Megmutatja a küldetésünk
Mindenki céllal van ezen a földön, ezt a célt azonban neki kell megtalálnia. A nehézségek az egyedüli eszköz, amivel a kijelölt életút felfedezhető.
A problémák, valamint a megoldásuk során kapott ötletek és gondolatok „terelgetik” az embert a küldetése irányába.
2. Megoldása során kiteljesedünk
Problémáink megoldása közben az ellenállás leküzdése nyújt lehetőséget személyiségünk fejlesztésére, hasonlóan, mint amikor izmainkat terheljük. Az izom leküzdi az ellenállást, miközben megerősödik és megnő.
Ehhez tápanyagokra van szüksége – főként fehérjére –, hasonlóan az elméhez, amelynek új ismeretekre van szüksége a fejlődéshez.
3. Rákényszerít új utak keresésére
A problémák kibillentenek a komfortzónából és ezáltal rákényszerítenek új utak keresésére.
Egy probléma azért probléma, mert valami nem sikerült, valami nem működik, vagy a meglévő megoldás nem kielégítő számunkra.
Ezeknek a szituációknak a nagy előnye, hogy megmutatják, mely módszerek nem működőképesek, és kikényszerítik régi, berögzött szokások elvetését.
A kudarc rákényszeríti az embert, hogy jobb módszereken kezdjen el gondolkodni. Ha minden jól menne, abból mit tanulnál?
4. Tanítani akar valamit
Mindig van egy olyan „tananyag”, ami az adott helyzetben a leghasznosabb számunkra. Hogy mi ez, azt a problémáinkból tudhatjuk meg.
A problémákat azért kapjuk, mert általuk valamit akarnak nekünk fentről tanítani. Ha megoldottuk, továbbléphetünk felsőbb osztályba. Ha nem, kis idő múlva megkapjuk ugyanazt, csak erősebb kivitelben.
5. Kigyógyít a jellemhibákból
Hiú, öntelt, arrogáns emberek jellemhibáinak kigyógyítására a legtöbb esetben csak valamilyen személyes vagy családi tragédia által okozott bánat képes.
Az így viselkedő emberek problémákat kapnak, amelyek ráébresztik őket a szükséges változásra.
A görög tragédiák szinte mindegyike erről szól. Az ókori görögöknek az ilyen viselkedésre volt egy külön szavuk is, a hybris (hübrisz).
A hübriszből ki lehet gyógyulni, azonban külső hatás kell hozzá. Christopher Reeve lovasbalesetétől John Lennon meggyilkolásán át a Kennedy család történetéig sok példát lehet hozni a hübrisz által okozott végzetes helyzetekre.
A hübrisz felismeréséhez mély önismeret kell. Ebben segít a probléma: finom jelet ad, hogy valami nem stimmel. Fontos ezért, hogy figyeljünk a problémáinkra, mert azok vezetnek minket az életben.
Ha figyelmen kívül hagyjuk a jeleket, drága árat fizethetünk érte.
A sikeres ember és a problémák
A sikeres ember…
1. Tudja, hogy a problémákat lehetetlen elkerülni
Bármennyit is oldunk meg belőlük, mindig jön újabb, ezért inkább a barátjának tekinti őket.
2. Belátja, hogy a kudarc része a tanulási folyamatnak
Csak akkor nem vallunk kudarcot, ha nem vágunk bele semmi újba. A kudarc mutatja meg, min kell változtatnunk.
3. Nem fél hibázni
A hiba a célelérés folyamatának természetes mellékterméke. A hőkövető rakéta sem egyenes pályán éri el célját, hanem folyamatos pályamódosítások során.
4. Úgy gondolja, hogy a kudarc nem az ő személyének szól
Mindenkinek vannak kudarcai, és a legsikeresebb embereknek van a legtöbb. Nem omlik ezért össze, amikor valami nem sikerül, hanem újra próbálkozik, és felhasználja az előző kísérlet kudarcából származó tanulságokat.
5. Meg van győződve arról, hogy a kudarc átmeneti
Bízik magában annyira, hogy tudja: ha elegendő alkalommal kísérli meg elérni a célt, előbb-utóbb siker koronázza majd erőfeszítéseit.
6. Meglepődik, ha kudarcot vall
Sikerre számít, és úgy gondolja, hogy a kudarc a kivétel. Akárhányszor kell próbálkoznia, mindig így áll hozzá, mert bízik önmagában és ügye végső sikerében.
A problémák szeretete
A problémák nem megszüntetendő kellemetlenségek, hanem az élet leckéi. Ha hajlandóak vagyunk szembenézni velük, észrevesszük, hogy minden egyes nehézség rejt magában egy üzenetet – önmagunk fejlesztésére, céljaink tisztázására, vagy jellemünk nemesítésére.
A fejlődés útja nem a problémák elkerülésén, hanem azok tudatos feldolgozásán keresztül vezet. A sikeres emberek nem problémamentesek, hanem megoldásorientáltak.
Legyünk tehát hálásak a nehézségekért, mert nélkülük nem lenne növekedés – és fejlődés nélkül az Élet nem több, mint stagnáló vegetáció. Szeressük hát meg a kihívásainkat, mert segítenek kiteljesíteni a személyiségünket, és a születésünkkor kapott belső potenciált.
